Gumiszálas tömítések anyaghatárai

Gumiszálas tömítések anyaghatárai

A karimakötések tömörtelenségének több oka lehet, de az ismételt tömörtelenség azt jelenti, hogy nem lett eltávolítva az igazi kiváltó ok. Ennek egyik oka lehet a tömítés nem megfelelő anyagának kiválasztása. Főleg a tömítési anyagok határainak figyelmen kívül hagyása viszonyítva az üzemi értékekhez.  

Magában a szerelés előtt fel kellene tennünk néhány kérdést. Amennyiben az összesre pozitív a válasz, feltételezhetjük, hogy a karimakötés biztonságos és megbízható lesz.

• El lett végezve a meghúzó nyomatékok kiszámítása, amely figyelembe veszi a karimakötés összes összetevőének terhelését üzemi körülmények között?
• Megfelelő tömítés birtokában vagyok, amely biztonságosan ellenáll az üzemi értékeknek mind hőmérséklet, nyomás és közeg?
• Megegyezik a felhasznált kenőanyag a számítások folyamán tervezettel? És ennek a kenőanyagnak vannak mért adatai az EN 16047-es szabvány alapján, amely a súrlódási együtthatót vizsgálja?
• Az illeszkedő felületek sérülésmentesek?
• A kötőelemek sérülésmentesek, meg voltak tisztítva és megfelelően megkenve?
• A munka folyamán be lesz tartva az EN 1591-4-es szabvány? A szerelést végrehajtó szakemberek elvégezték ezt a tanfolyamot?

A mai világban nem létezik univerzális tömítőanyag, mint amilyen volt a régebben használt azbesztes ’’Klingerit’’. Minden anyagnak megvannak a határai, és ezek adják meg a gyenge pontjaikat

A gumiszálas tömítőanyagokra jellemző, hogy a leggyengébb pontjuk a gumi, azaz a NBR, CSM és egyéb. Főleg a hőmérsékleti tűrőképességükről van szó, amely általában -20°C-tól maximum +150°C-ig van. Ez által nem lehetséges megnövelni a hőmérsékleti ellenálló képességet grafit, aramid vagy egyéb anyagok hozzáadásával. Ennek ellenére sokszor találkozunk olyan érvelésekkel, hogy ezeket az anyagokat lehetséges ’’rövid ideig’’ akár +350°C-ig használni. Azonban lehetséges definiálni a ’’rövid ideig’’ fogalmát?

A gumiszálas anyagok összetételi arányai a következők:

• Cca. 15% grafit, aramid vagy szintetikus szál
• Cca . 25-45% elasztomer kötőanyagok, azaz NBR, CSM és más
• Cca. 40-60% töltőanyagok

Ezzel szemben az azbesztes tömítőanyagokat 80%-ban azbeszt tette ki és a maradék részt a kötőanyagok és töltőanyagok tették ki.

A gumiszálas anyagok magas arányban tartalmaznak gumi kötőanyagokat, és amennyiben ilyen anyagokkal váltjuk ki a régen használt azbeszt alapú tömítéseket, ez tömítetlenséghez vezethet. Főleg olyan berendezéseknél, amelyek üzemi hőfoka meghaladja a +150°C-ot. Ezen a hőmérsékleten az gumik elkezdenek keményedni, vesztenek a térfogatukból és a rugalmasságukból. Ezen okokból keletkezik a karimakötéseken tömítetlenség (főleg olyan berendezéseken, ahol az üzemi hőmérséklet változik).

Praxisunkból példaként felhozhatjuk egy gőz berendezés ismételt tömítetlenségének megoldását. Egy nyomástartó edényről van szó, amely üzemi hőfoka 350°C és a gőz nyomása 3,1 MPa. A Tömítetlenség ismételten akkor jelentkezett, amikor csökkent az üzemi hőmérséklet. Ennek oka a gumiszálas tömítés használata volt, amelynek a paraméterei abszolút alkalmatlanok voltak. A kötés megbízhatóságát és tömítettségét a tömítés cseréjével értük el. A meglévő gumiszálás tömítést egy Dynagraph típusú tömítésre cseréltük, amely rozsdamentes acél magból és grafit fóliából készül.

Dynagraph tömítés

A tömítéseket forgalmazó cégek katalógusaiban szereplő adatok általában marketing jellegű információk.

A PT diagramokban szerepelő információkat ezért tartalékkal kell figyelembe venni, figyelembe véve a konkrét üzemi és méreti paramétereket az adott karimakötésen. Főleg amennyiben a PT diagramokban megadott határértékek közelében vannak az üzemi paraméterek.

PT diagram példáj

A minőségi gumiszálas tömítéseknek meg van a helye a karimakötéseknél.  De csak olyan helyen alkalmazhatók, amelyen megfelelnek